Senki sem szeret kaját kidobni, minőségi kaját végképp nem.

Ez a poszt azon szerencsétleneknek szól, akik hozzám hasonlóan nem tudják megtippelni, mennyi sonkát vegyenek.

Pedig a jófajta főttsonkának van egyéb értelmes felhasználási módja eddmegtormával, sonkástészta univerzumon túl is.

Ó, azok a buja combok:

Nézzük is mit kezdenek gerilláék a maradékkal, képeket húsvét után töltök fel:

Sonkás muffin

Anya asztala, húsvéthétfős kirándulások sörkorcsolyája, sokáig eláll, laktató és finom.

Mi kell még?

Itt Anya átveszi a szót... Gasztronómiai továbbképzésemhez kaptam azt a magazint is, amiből ezt a receptet először kipróbáltam és azóta is nagy kedvenc. Én inkább a hagyományos ételeket szoktam csinálni (főzelékek, paprikás krumpli, nokedli stb.), na meg többnyire tortákat és muffit sütök, így rögtön megtetszett ez a recept.

Kell bele:

• 1 marék frissen aprított snidling
• 7 dkg sajt reszelve vagy apróra kockázva (a recept emmentáli vagy gruyère sajtot ír, én azt rakok bele, ami épp van itthon: trappista, pannónia, maasdamer...)
• 22,5 dkg liszt
• 1 kiskanál sütőpor
• őrölt bors
• 1 kiskanál ételízesítő (na ezt én elvből mindig kihagyom, undorító)
• 2 tojás
• 1,5 dl tej
• 0,5 dl olívaolaj
• 7 dkg főtt sonka (ezt sose mérem le, annyit rakok bele, amennyi marad :-) )

Sütőt 180 fokra előmelegítem. A snidlingből és a sajtból egy kicsit félreteszünk a díszítéshez, de van, hogy az egészet belerakom, mikor milyen kedvem van. A száraz hozzávalókat összekeverjük. Egy másik tálban összedolgozzuk a tojást, a tejet és az olajat, egy evőkanál hideg vizet adunk hozzá és kis időre a hűtőbe tesszük (ez utóbbi lépést mindig kihagyom). Összekeverjük a száraz és a folyékony összetevőket és hozzáadjuk a sonkát is. Töltsük meg a kapott masszával a papírral bélelt mélyedéseit (kb. háromnegyedig töltsük csak meg.) Szórjuk meg a félretett sajttal-snidlinggel, már ha nem kevertük be az egészet. 30 perc alatt szépen megemelkedik/megsül. Ha nem a másnapi kirándulásra készülne, még azon melegében elfogyna :-) /az úgy van, hogy ismétlőpuskával őrzi, igen, éjszaka is; Apa/ 

 Üdv: Anya

Sonkás pite

Nálam ez a házibajnok, meglepő módon pitetészta kell hozzá.

• 250 g liszt
• 125 g vaj
• 1 tojássárgája
• 0,5 dl víz

Összegyúr, 1 óra pihi a hűtőben, 3-4 mm-re kinyújt.

Két lap közé tolom az alábbi tölteléket:

• 3 marék darált sonka
• 3 ek tejföl
• 1 ek dijoni mustár
• só/bors
• kis fej lilahagyma apróra vágra
• 1 ek olajban eltett medvehagyma
• kis marék snidling
• kis marék petrezselyem
• csipet kakukkfű
• tabasco szósz

Hozzávalók ízlés szerint variálhatóak, nálam nagyjából ez az arány jött be, melegszendvicsre is kiváló.

A krémnek tartania kell, ne kenjük túl vastagon a lapok közé mert nem lehet kulturáltan enni.

180 fokon pirospozsgásra sütjük a tésztát.

Sonkás burek

Gyors, ropogós és garantáltan elfogy.

Ezzel nincs sok meló, kell venni leveles késztésztát.

Én ezzel töltöm: 

• 2 marék sonka ledarálva
• 2 ek vöröshagyma nagyon apróra vágva
• 1 gerezd fokhagyma
• fél marék petrezselyem
• 0,5 dl tejszín
• 1 tojás
• só/bors

Kikeverjük a krémet, a tésztalapból egyenlő méretű négyzeteket vágunk, közepére kanalazzuk a tölteléket és a két átellenes sarkot összenyomjuk villával.

A tetejüket tojással megkenjük, 180 fokon ropogósra sütjük, nem szokott kihűlni…

Vidám húsvéti ünnepet kívánok!

Függő vagyok, mi tagadás, nincs ezen mit szépíteni.

Tavasszal csak az alkalmat lesem, amikor méregdrágán vehetek egy kilót és nekieshetek habzsolni.

A saját az igazi, már elvetettem (lilát, cherise-t és cleopatra-t), naponta nézem; "még nem bújt ki, franc".

Tegnap is hazakullogtam egy szatyor újkrumplival, hálistennek Anya nem kérdezte mennyi volt...

Mindenki másképp csinálja.

Nálam nincs faxni, megmosom, vakargatni sztem lovakat kell; "nincs énnekem erre időm".

 Tepsibe kerül, könyörtelen módon:

• szétnyomott fokhagyma
• rozmaring
• só/bors
• olívaolaj

Sütőben sütöm ropogósra, nem várom meg amíg kihűl, minél többet elnassolok belőle tűzforrón, hogy nekem jusson a legtöbb.

Dip-et is szoktam hozzá csinálni:

• tejföl
• csokor kapor aprózva
• kis fej lilahagyma picire vágva
• friss oregánó 
• só/bors

Ígyni!

Mondtam én, hogy nem kell faxnizni.

Bármennyit csinálsz belőle, kevés lesz.

Az alapanyag megdicsőülése na.

Az autentikusat szeretem (ebből is), minimális változtatással. 

Vajon még hány generáció nő fel teljesen megtévesztve? :)

Nem, a bazsalikom, oregánó, cukor ebbe már nem fér bele, a csillagánizs (emlékeim szerint talán Blumenthal keze nyomán) már inkább, főleg, hogy elsősorban ízfokozó funkciót tölt be.

Hagyományosan tagliatelle tésztával eszik, de ez kerül a lasagnéba is.

Amúgy magát a tésztát mindenkinek a képzeletére bízom, értelmes lisztből otthon gyúrt tészta mindent ver, mindenkinek melegen ajánlom a 0, 00 liszteket, nadehát a rohanó világ, kapitalizmus, a zemancipáció meg miminden...

Vannak elfogadható késztészták is módjával, igaz hazafi vagyok, de nem a magyar termékek között böngésznék :)

A ragu csontig lerágott téma, nem szeretnék arra több szót fecsérelni, hogy mi nincsen benne. 

Mindenki rakjon a húsos raguba, amit akar, nekem oly mindegy, csak ne hívja, vagy ami még rosszabb, ne adja el bolognai néven.

Nagyjából semmivel nem kerülne többe az éttermeknek ha az eredeti eljárást követnék, ráadásul szerintem ez sokkal finomabb.

Kis hazánkban rendesen elkopott az ősi recept, nem sok köze van az eredetihez, mondjuk ki, felismerhetetlenségig torzították.

Sajnos nem sok étteremben kapod azt azon a néven, amit valójában jelent.

 Nálam ilyesmik kerülnek bele: 

• 40-50 dkg marhahús (tarja/marhanyak/)
• nagy fej hagyma
• marék sárgarépa
• marék szárzeller
• csésze paradicsompüré
• száraz fehérbor
• 0,5 dl tej
• negyed csillagánizs
• 2 szegfűszeg
• Só,bors, szerecsendió
• Vaj,olivaolaj

Vajon megdinsztelem a nagyon apróra vágott hagymát a csillagánizzsal, rádobom a szintén felaprózott répát és a zellert.

Ha megpuhult, marha, ezt minél kisebb darabokra morzsolom.

Só, bors, szerecsendió, addig sütjük amíg kifehéredik a hús.

Ilyenkor löttyintem rá a csésze bort és felére redukálom, utána jöhet a paradicsompüré, nagyon kevés ideig hagyom sercegni ezzel is.

Lehúzom a lángról, belekerül a szegfűszeg és a tej.

Innen tovább 2 lehetőség van, vagy lefedve főzöm minimál lángon 5-6 órán keresztül (az olasz mammák valószínűleg így tettek 200 éve), vagy sütőben készítem 100 fokon 4-5 órát.

Én utóbbit választom, mert késő van :-)

Hát ilyen lett na!

Érdemes elkészíteni és megkóstolni, hogy mit (nem) kapunk az éttermekben.