Gyerekkorom óta gombászom, apámtól, nagyapámtól tanultam az alapokat.
Később beleástam magam szakkönyvekbe, majd biológus apósomtól is ragadt rám némi ismeret.
Szezonban rengeteg erdei gombát fogyasztunk, gyerkőcök többsége is rajong érte.
A gombagyűjtés könnyedén fertőz, a természet szeretetével együtt a testmozgás és a találás öröme is igen addiktív :)
A gombaszedés során nem árt tiszteletben tartani a gombászás írott és íratlan szabályait.
Fontos!
Egy gombászkönyv nem helyettesíti a gombavizsgálói tanfolyamot, sem a gombavizsgálót!
Csak olyan termőtestet gyűjtsünk amit jól ismerünk!
Túl fiatal, illetve túl öreg termőtestet ne szedjünk le!
Nem elfogyasztott gomba, még sosem okozott mérgezést!
A leszedett gombát minden esetben vigyük el szakellenőrhöz!
Csak annyi gombát szedjünk amennyit el is fogyasztunk!
Mi javarészt a Budai hegység erdejeit járjuk tavasztól őszig gomba után szaglászva.
Tavasszal április környékén rendszerint a kucsmagomba, a pisztric, a tövisaljagomba és a gévagomba nyitja a szezont, ami jellemzően a szegfűgombával vargányával és a rókagombával folytatódik júniusban.
Aki nem tud, nem akar erdőben gombát szedni, annak érdemes ilyentájt a piacon körbenézni, ott rendszerint kapható bevizsgált erdei gomba.
A jó néhány gombász év alatt szépen összegyűltek a jól bevált lelőhelyeim, de időnként új területen is keresgélünk, ilyenkor a termőhelyismeret és a szimatunk van segítségünkre.
Most sem volt ez másképp, inkább indult könnyed sétának, mint élelemszerzésnek, de műveleti területen az emberben azonnal feltámadnak az ösztönök :)
Kisebb bóklászást követően egy nagy csokor friss sárga gévagomba mosolygott rám egy fatörzsről.
Az egész télen át tartó gombaéhséget követően nagyon megörültem a fogásnak.
Gasztronómiai értelemben szerény véleményem alapján közepes értékű gomba, de a fiatal példányok még jó ízűek, nagyon jó az állaguk, illetve egy találat általában kiadós mennyiséggel szolgál.
Az öreg példányok ehetetlenül rágósak és keserűek, ezeket le sem érdemes szedni.
Ennél a gombafajnál minimum 20 perces hőkezelést javasolnak a szakkönyvek.
Egy részét hagymával és tojással és vajjal készítettük el, kiváló lett.
Ez a talált mennyiség kb. ötöde (20dkg) volt.
Többször olvastam már, hogy savanyítva pl.:salátákba, vagy garnírungként kiválóan felhasználható.
A savanyított gombát amúgy is kedvelem, ezért kipróbáltam egyik kedves gombász ismerősöm receptjét.
Hozzávalók:
- kb. 80dkg friss gévagomba felcsíkozva
- 4 babérlevél
- nagy fej hagyma szeletelve
- 2 gerezd fokhagyma felaprózva
- 1 dl fehérborecet
- 2 ek cukor
- 1 tk egész bors
- 1 ek só
A hozzávalókat egy lábosba tesszük, felöntjük annyi vízzel amennyi ellepi.
Legalább 45 percig főzzük takaréklángon, ennyi idő alatt a gomba is megpuhul.
Eközben egy másik lábosban kifőzzük az elmosott befőttesüvegeket illetve a kupakokat.
Amint megfőtt a gomba, lével együtt üvegekbe szedjük, majd a lezárt üvegeket visszatesszük abba a lábosba, amiben az üvegeket fertőtlenítettük.
Ebben a lábosban lefedve hagyjuk kihűlni (én este tettem bele és másnap délután szedtem ki).
Egy évig eláll ilyen formában, érdemes elraktározni a hosszú téli hónapokra amikor az ember csak sóvárog a tavasz és a nyár erdei ízei után.
Jó étvágyat!
