Igen, végre beindult, ősz óta várjuk már.

Családilag imádjuk az erdei gombát, de konszenzusosan a vargányát tartjuk legtöbbre az összes közül.

Jellemzően júniusban startol a szezon és megfelelő időjárás esetén őszig fellelhetőek az erdőben.

Felénk leggyakrabban az Ízletes vargánya (Boletus edulis), illetve a Nyári vargánya (Boletus reticulatus) gyakori.

Az egyik legkarakteresebb ízű erdei gombánk, gyakorta használják fűszerként is kiszárítva, mindemellett vastag a húsa és kiváló a textúrája.

Rengeteg felhasználási formája van, tekintettel arra, hogy ez volt a szezon első komolyabb szedése, a legegyszerűbb és leggyorsabb receptet választottam.

Fontos!

A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek a kijelölt piacokon ingyen elvégeznek!

El nem fogyasztott gomba még sosem okozott mérgezést.

Természetesen aki nem ismeri a gombákat, nincs affinitása szedni az ilyenkor piacon is be tudja szerezni ezt a kiváló alapanyagot.

Az első júniusi gomba és szemétszedés során képen látható 4 db került terítékre, a nagy szárazságnak köszönhetően, ráadásul a csiguszok is megtalálták, de sebaj.

Ettől még alapos tisztítás után nyugodtan fogyasztható.

Ismét az egyszerű és nagyszerű elvet követtem, ráadásul a kirándulás után gyorsan enni kellett adnom az éhes gombaszedőknek.

4-5mm vastag szeleteket csináltam a gombákból, kanál olívaolajon és egy darab vajon kezdtem pirítani egy gerezd aprózott fokhagymával.

Nem szabad túlkészíteni, fontos, hogy megmaradjon kissé roppanósan az állaga, úgy az igazi.

Mielőtt elkészül a gomba, melléraktam egy kis kakukkfüvet.

A tojásokat félmaréknyi apró vajdarabkával sóval, borssal összekevertem, nem érdemes nagyon felverni, elég csak összekeverni.

Ráöntöttem a gombára és finoman kevergettem lassú tűzön.

Én úgy szeretem, ha lágy marad, a vaj pedig teljesen elolvad és elkeveredik a tojással.

Tálaláskor fél marék apróra vágott petrezselymet és szükség esetén további frissen őrölt borsot szórok rá.

Egy pohár hideg, karakteres rizlinggel az igazi.

Jó étvágyat!

Gyerekkorom óta gombászom, apámtól, nagyapámtól tanultam az alapokat.

Később beleástam magam szakkönyvekbe, majd biológus apósomtól is ragadt rám némi ismeret.

Szezonban rengeteg erdei gombát fogyasztunk, gyerkőcök többsége is rajong érte.

A gombagyűjtés könnyedén fertőz, a természet szeretetével együtt a testmozgás és a találás öröme is igen addiktív :)

A gombaszedés során nem árt tiszteletben tartani a gombászás írott és íratlan szabályait.

Fontos!

Egy gombászkönyv nem helyettesíti a gombavizsgálói tanfolyamot, sem a gombavizsgálót!

Csak olyan termőtestet gyűjtsünk amit jól ismerünk!

Túl fiatal, illetve túl öreg termőtestet ne szedjünk le!

Nem elfogyasztott gomba, még sosem okozott mérgezést!

A leszedett gombát minden esetben vigyük el szakellenőrhöz!

Csak annyi gombát szedjünk amennyit el is fogyasztunk!

Mi javarészt a Budai hegység erdejeit járjuk tavasztól őszig gomba után szaglászva.

Tavasszal április környékén rendszerint a kucsmagomba, a pisztric, a tövisaljagomba és a gévagomba nyitja a szezont, ami jellemzően a szegfűgombával vargányával és a rókagombával folytatódik júniusban.

Aki nem tud, nem akar erdőben gombát szedni, annak érdemes ilyentájt a piacon körbenézni, ott rendszerint kapható bevizsgált erdei gomba.

A jó néhány gombász év alatt szépen összegyűltek a jól bevált lelőhelyeim, de időnként új területen is keresgélünk, ilyenkor a termőhelyismeret és a szimatunk van segítségünkre.

Most sem volt ez másképp, inkább indult könnyed sétának, mint élelemszerzésnek, de műveleti területen az emberben azonnal feltámadnak az ösztönök :)

Kisebb bóklászást követően egy nagy csokor friss sárga gévagomba mosolygott rám egy fatörzsről.

Az egész télen át tartó gombaéhséget követően nagyon megörültem a fogásnak.

Gasztronómiai értelemben szerény véleményem alapján közepes értékű gomba, de a fiatal példányok még jó ízűek, nagyon jó az állaguk, illetve egy találat általában kiadós mennyiséggel szolgál.

Az öreg példányok ehetetlenül rágósak és keserűek, ezeket le sem érdemes szedni.

Ennél a gombafajnál minimum 20 perces hőkezelést javasolnak a szakkönyvek.

Egy részét hagymával és tojással és vajjal készítettük el, kiváló lett.

Ez a talált mennyiség kb. ötöde (20dkg) volt.

Többször olvastam már, hogy savanyítva pl.:salátákba, vagy garnírungként kiválóan felhasználható.

A savanyított gombát amúgy is kedvelem, ezért kipróbáltam egyik kedves gombász ismerősöm receptjét.

Hozzávalók:

• kb. 80dkg friss gévagomba felcsíkozva 
• 4 babérlevél
• nagy fej hagyma szeletelve
• 2 gerezd fokhagyma felaprózva
• 1 dl fehérborecet
• 2 ek cukor
• 1 tk egész bors
• 1 ek só

A hozzávalókat egy lábosba tesszük, felöntjük annyi vízzel amennyi ellepi.

Legalább 45 percig főzzük takaréklángon, ennyi idő alatt a gomba is megpuhul.

Eközben egy másik lábosban kifőzzük az elmosott befőttesüvegeket illetve a kupakokat.

Amint megfőtt a gomba, lével együtt üvegekbe szedjük, majd a lezárt üvegeket visszatesszük abba a lábosba, amiben az üvegeket fertőtlenítettük.

Ebben a lábosban lefedve hagyjuk kihűlni (én este tettem bele és másnap délután szedtem ki).

Egy évig eláll ilyen formában, érdemes elraktározni a hosszú téli hónapokra amikor az ember csak sóvárog a tavasz és a nyár erdei ízei után.

Jó étvágyat!